Mi az a szálgördülés?

A menethengerlés olyan gyártási eljárás, amely formázó görgőket alkalmaz a munkadarab képlékeny alakváltozásának előidézésére, ezáltal menetek létrehozására. A vágási módszerekkel ellentétben nem alakítja ki a szükséges profilt a fém eltávolításával; ehelyett szálakat hoz létre a menethengerlő szerszám tükörképeként. Ez egy nem vágó menetformáló folyamat.

A hengerlés során a hengerlők összenyomják és kiszorítják a munkadarab alapanyagát, rányomják a menetprofilt a nyersdarab felületére. A görgők hatására a menet gyökerénél lévő anyag elmozdul. Ezt az anyagot sugárirányban és axiálisan extrudálják a gyökérhelyzetből, végül teljes menetkontúrt képezve a nyersdarabon.

A hengerlést túlnyomórészt külső menetgyártáshoz használják. A feldolgozás előtt a nyersdarab átmérőjének nagyjából meg kell egyeznie a menet átlagos átmérőjével. Nagy pontosságú menetek esetén a nyersdarab átmérőjének meghatározása megköveteli az anyagtulajdonságok és az eljárási kísérleti eredmények figyelembe vételét. A túlságosan kis átmérő megakadályozza, hogy az anyag teljesen kitöltse a szerszámüreget, míg a túl nagy átmérő további terhelést jelent a görgőkre és a görgőkeretre, ami súlyos körülmények között károsíthatja a hengerlőberendezést.

Jelenleg a hengerelt menetek túlnyomórészt 60°-os menetszöggel rendelkeznek, az illeszkedő hengerfogak éles profillal vannak kialakítva, gyakran lekerekített vágóéllel, hogy megkönnyítsék az anyag behatolását. Mindegyik tekercsfog mindkét oldalán 30°-os ferdeséget mutat; ez a szög szabályozott és stabil erőt ad az anyagnak, biztosítva, hogy az előre meghatározott axiális és sugárirányú pályákon folyjon.

A menethengerlési eljárás határozott előnyöket kínál. Először is, a kapott szálak mechanikai tulajdonságai jelentősen javulnak. Mivel a teljes folyamat hidegmegmunkálást jelent, a menetek nagyobb szakítószilárdságot és jobb felületi minőséget mutatnak, mint a vágási eljárásokkal előállítottak. Másodszor, a hengerek extrudálása a munkadarab természetes megnyúlását okozza. Az esztergálási vagy forgácsolási folyamatokhoz képest az anyagfelhasználás 15-20%-kal javítható. A tömeggyártásban ez jelentősen csökkenti az alapanyag-felhasználási költségeket.