Jelenleg két elterjedt módszer létezik a rozsdamentes acél hitelességének gyors tesztelésére a piacon: a vegyi oldatos vizsgálat és a mágneses vizsgálat.
A kémiai oldatvizsgálat során rozsdamentes acél tesztoldatot kell felvinni a rögzítő felületére. 2-3 perc elteltével az anyag eredetiségét a színváltozások megfigyelésével állapítják meg – a változás valódi rozsdamentes acélra utal. A mágnesteszt azon alapul, hogy a rögzítőelem vonzódik-e a mágneshez: a vonzás hamisítványt jelent, míg a vonzás hiánya az eredeti anyagot.
Kiterjedt ellenőrzés és összehasonlító tesztelés kimutatta, hogy egyik módszer sem rendelkezik tudományos érvényességgel.
1. Az ebben a vizsgálatban használt kémiai oldatok típusa és összetétele igen eltérő, egységes minőségi szabványok hiányában. A kísérleti feltételek és a megítélési kritériumok jelentősen eltérnek egymástól, ami megnehezíti az anyag pontos azonosítását. Csapatunk több éves gyakorlat révén többször is összehasonlította a kémiai oldatok vizsgálati eredményeit spektrométeres kémiai összetétel-elemzésekkel. Ez jelentős hibákat igazolt a kémiai oldatok tesztelésében, pontatlanná és tudománytalanná téve azt.
2. A rozsdamentes acél kötőelemek gyenge mágnesességet mutatnak a hidegfejezési eljárások után. A lemágnesezési kezelés után is elérhetik a nem mágneses állapotot. Ezért a rozsdamentes acél hitelességének meghatározásához pusztán a mágnes vonzására hagyatkozni sem pontos.
Következésképpen a rozsdamentes acél kötőelemek hitelesítésének legpontosabb és legtudományosabb módszere továbbra is a kémiai összetétel elemzése szabványos műszerekkel.